17 Század Magyar Történelme
- Magyarország történelme - Magyarország története – Turizmus információk Magyarországról
- 15._század - Ars Militaria
- Az örményeket végképp eltörölni – miért fontos a magyaroknak a 20. század első népirtása? – Válasz Online
- A 19. század | tortenelemcikkek.hu
Veszprémy László Kutatási területe az Árpád-kor hadtörténete.
Magyarország történelme - Magyarország története – Turizmus információk Magyarországról
- 15._század - Ars Militaria
- Magyarország történelme - Magyarország története – Turizmus információk Magyarországról
- Lean eszközök
- Dr. Helméczy Mátyás: Fél évszázad eltitkolt történelme - Szabadságküzdelem 1939-1989
15._század - Ars Militaria
Windischgratz: birodalom f�deralisztikus, arisztokr�cia t�ls�ly�t biztos�t� szervezet legyen (Apponyi Gy�rgy: a cseh �s lengyel nemess�g szerep�nek elismer�se mellett dualisztikus �tszervez�se birodalomnak). Schwarzanber: monarchikus eszm�re �p�tett abszolutizmus (n�met k�zpont� centraliz�ci� az egys�ges N�metorsz�g osztr�kok vezette l�trehoz�sa �rdek�ben), �m egyetlen nemzet sem tartotta haz�j�nak a birodalmat), Birodalmi Tan�cs l�trehoz�sa, 1851. Szilveszteri p�tens abszol�t monarchi�nak nyilv�n�tja a birodalmat. Bach: liber�lis polg�rs�g vezet�je, uralkod�i hatalmat j�l szervezett szakszer� adminisztr�ci� megszervez�s�vel seg�ti, gazdas�gi szabads�g biztos�t�sa a polg�rs�gnak (politikai szabads�gjogok korl�toz�sa).
Okostankönyv
Az örményeket végképp eltörölni – miért fontos a magyaroknak a 20. század első népirtása? – Válasz Online
Kellemes olvasgatást kíván: Az Ars Militaria csapata A csapat tagjai és kutatási területük (betűrendben): Domokos György Általános kutatási területe a Habsburg monarchia és Magyarország hadtörténete a 16-17. században, különös tekintettel a törökellenes védelmi rendszer kiépítésre és működésére; speciális kutatási területe a várépítészet és a tűzfegyverek fejlődése, alkalmazása a 14-18. században Európában és Magyarországon. Hermann Róbert Kutatási területe az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története. Kincses Katalin Mária Kutatási területe a közép- és kora újkori mentalitás- és művelődéstörténet, céhtörténet, historiográfia, történeti ökológia. Krámli Mihály Kutatási területe az osztrák-magyar haditengerészet története. Lázár Balázs Érdeklődési és kutatási területe a 18. század hadművészete és a napóleoni háborúk, az utóbbi években a császári-királyi hadsereg magyarországi hadkiegészítésével, a török háborúk hadifogoly-kérdésével, illetve Hadik András katonai iratainak kiadásával foglalkozott.
A magyar külkereskedelmi mérleg a korszakban alapvetően pozitív volt. A közlekedés fejlesztése alapvető fontosságú kérdés volt a hadsereg, a posta, az áruszállítás szempontjából. Mind a kormányzat, mind a megyék igyekeztek javítani a siralmas helyzeten. A szárazföldi közlekedés fejlesztése érdekében szélesítették a földutakat, új hidakat és vízelvezető csatornákat építettek szerte az országban. Mivel a XVIII. században is csak vízi úton lehetett nagy tömegű árút szállítani, komoly tervek születtek a folyókat összekötő csatornák építésérre de ezeket a terveket nem valósították meg. Az utak helyzetével a helytartótanács is foglalkozott. A kormány csökkenteni kívánta a vámhelyek számát, azonban a vámokból fedezték az utak, hidak, révek karbantartását. Ezért a belső vámok csökkentése és a közlekedés fejlesztése nem mehetett egyidejűleg végbe. Jelentősebb építkezés volt a Száva völgyét az adriai tengerparttal összekötő út megépítése. A kastélyban élő arisztokrácia és a vályog viskóban élő zsellérek (földtulajdonnal nem rendelkező jobbágy) életmódja között óriási volt a különbség.
A 19. század | tortenelemcikkek.hu
Lectori salutem! Impresszum Hírek, rendezvények MESTERKURZUS Magyarország a 16-17. században A Nyugat felemelkedése és a hadügyi forradalom elmélete A hadügyi forradalom a magyar történetírásban és a Habsburg Monarchia állandó haderejének kialakulása a 17. század végére Erdély kiváltságos rendjei és népei a fejedelemség korában Magyarország a (közép-)európai gazdasági rendszerben Török kori végváraink Látogatók 2 9 6 7 5 5 Ma Tegnap A héten Múlt héten A hónapban A múlt hónapban Összesen 285 297 1347 291171 582 16711 296755 Your IP: 45. 10. 167. 243 2020-07-02 17:12 Joomla template created with Artisteer.
Gazdasági helyzetkép a XVIII. század elején: A törökök kiűzését és a Rákóczi-szabadságharc lezárását követően óriási gazdasági szintkülönbség volt tapasztalható a volt Hódoltság, ill. a Habsburg-uralom alatt álló területek között. A XVIII. században is a mezőgazdaság volt a legfontosabb ágazat, amely jelentősen fejlődött e korszakban. Az előrelépés azonban mást jelentett Nyugat-Magyarországon, és mást az Alföldön. A volt királyi Magyarország területén, a Dunántúlon a növénytermesztésben már eleve a háromnyomásos gazdálkodási rendszer uralkodott. A fejlődést a század végére megjelenő kapásnövények (kukorica, burgonya, dohány) jelentették, melyek jelentős szerepet játszottak az éhínség visszaszorításában. Az állattartásban előretört az istállózás, s új fajták is megjelentek (merino juh). Másféle fejlődés jellemezte a volt hódoltság területét. Az alföldi területeken eleinte a talajváltó, esetenként gyűjtögető gazdálkodás és rideg (külterjes) állattartás (szarvasmarha, juh) volt jellemző.
A német diplomácia háttérmunkájának köszönhetően az Oszmán Birodalom a központi hatalmak oldalán lépett be az 1. világháborúba, nem sokkal később német expedíciós hadsereget vezényeltek a Birodalom területére. A hadbalépés ürügyet szolgáltatott az oszmán-török politikai vezetésnek arra, hogy egyszer és mindenkorra megoldja az "örmény kérdést". Ennek első lépcsőfokaként a besorozott hadköteles örmény férfiakat nem fegyveres-, hanem munkaszolgálatra osztották be. Majd gondos politikai előkészítéseket követően 1915. április 24-én vette kezdetét a genocídium. E napon Konstantinápolyban és más nagyobb városokban vádemelés nélkül letartóztatták az örmény bankárokat, egyházi és világi értelmiségieket, majd ítélet nélkül felakasztották őket. A hadseregben "munkaszolgálatban" lévő örmény tiszteket, altiszteket és közkatonákat szisztematikusan összegyűjtötték, és ugyancsak tárgyalások nélkül kivégezték őket. Ezt követően az otthon maradt asszonyokat, a gyermekeket és időseket erőszakos és embertelen körülmények között, ún.