Munka Fogalma Fizika: Fizika - 9. éVfolyam | Sulinet TudáSbáZis
A rugalmas energia megegyezik a hosszváltozás négyzetével, az arányossági tényező a rugóállandó fele. Forgási energia A testeknek forgásuk miatt is lehet kölcsönható képességük, amelyet a forgási energiával jellemzünk. A forgási energia egyenesen arányos a szögsebesség négyzetével, az arányossági tényező a tehetetlenségi nyomaték fele. A mechanikai energia megmaradásának törvénye Zárt mechanikai rendszerben a mechanikai energiák összege állandó. Zárt mechanikai rendszer az olyan rendszer, amelyre nem hatnak külső erő, vagy azok eredője nulla. A mechanikai energia megmaradásának törvényét másképp is megfogalmazhatjuk: Ha egy testre ható erők eredője konzervatív erő, akkor a mechanikai energiák összege állandó. Ez könnyen bebizonyítható egy szabadon eső test esetén a pálya három pontjában. Mindhárom pontban az összenergia ugyanaz. Az 1. pont a nulla szinthez képest h magasságban van. Innen ejtjük el a testet. A 2. pont a nulla szinthez képest már csak x magaságban van. Itt a test sebessége v 2.
Az állandó sebesség feltétele, hogy az emelő erő ugyanolyan nagyságú legyen, mint a nehézségi erő. |F| = |F neh | Az emelőerő munkája tehát: Ha állandó m tömegű testet emelünk, akkor az emelő erő munkája egyenesen arányos a h magassággal. Tehát minél magasabbra emeljük a testet, annál több munkát kell végeznünk. Nehézségi erő munkája Miközben állandó sebességgel emeljük a testet, a nehézségi erő is végez munkát. Mivel ez az erő lefelé, az elmozdulás iránya függőlegesen felfelé mutat, azaz ellentétes, ezért emeléskor a nehézségi erő munkája Ha állandó sebességgel süllyesztjük a testet, akkor a nehézségi erő munkája: az emelő erő munkája Gyorsítási munka Ha egy m tömegű testre állandó erő hat s úton, akkor az erő irányába gyorsul a test. Mivel az erő és az elmozdulás azonos irányú, ezért A nulla kezdősebességgel induló testen az állandó erő hatására az elmozdulás irányában végzett gyorsítási munka egyenesen arányos a sebesség négyzetével, az arányossági tényező a tömeg fele. Súrlódási erő munkája Ha vízszintes felületen állandó sebességgel mozgatunk egy testet, akkor az általunk kifejtett erő megegyezik a felület által a testre kifejtet súrlódási erő nagyságával.
Tömeg fogalma, Erő fogalma, Sebesség fogalma, Erőhatás fogalma, Légnyomás fogalma, Hidrosztatikai nyomás fogalma, Munka fogalma, Gyorsulás fogalma, Sűrűség fogalma, Súlyerő fogalma, Teljesítmény fogalma, Pascal törvénye, Newton I. törvénye, Newton II. törvénye, Newton III. törvénye, Arkhimédész törvénye, Nyomás fogalma.
- Munka fogalma fizika es
- Munka fogalma fizika 12
- Munka a fizikában
- Munka fogalma fizika 11
- Gki vizsga kérdések
Mechanikai munka fogalma Fizikai értelemben akkor történik munkavégzés, ha egy testre erő hat, és ennek következtében a test az erő irányába elmozdul. Pl. : egy testet függőleges irányban állandó sebességgel felemelünk. Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. : ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem végez munkát. Ha az erő és az elmozdulás egymással α szöget zár be, akkor az erőnek az elmozdulás irányába eső komponense végez munkát. A munka jele: W A munka mértékegysége: [W]=Nm=J A munka skalármennyiség, amelyet számmal jellemzünk. Ha az erőt ábrázoljuk az elmozdulás függvényében akkor a grafikon alatti terület mérőszáma megegyezik a munkavégzés mérőszámával. Ezt állandó erő által végzett munka esetén könnyen beláthatjuk. A mechanikai munkavégzés fajtái Emelési munka Emelési munkáról akkor beszélünk, ha egy m tömegű testet függőleges irányba állandó sebességgel felemelünk.
Van olyan energiafajta (nem mechanikai energia), amely csak meghatározott értékeket vehet fel, kvantumos. Ilyen pl. az elektromágneses sugárzás energiája. Helyzeti energia A nulla szinthez képest h magasságba felemelt test a helyzetéből adódóan energiával rendelkezik. Egy m tömegű test helyzetéből adódó energiájának a mértéke megegyezik azzal a munkával, amelyet akkor végzünk, ha a testet a nulla szintről h magasságba emeljük állandó sebességgel, vagy amelyet a test végez, ha h magasságból a nulla szintre esik. Mozgási energia, munkatétel Egy test mozgása során is lehet kölcsönható képessége, amelyet a mozgási energiá val jellemzünk. A mozgási energia mértéke megegyezik azzal a munkával, amelyet akkor végzünk, ha egy m tömegű test sebességét nulláról v-re növeljük, vagy amelyet a test akkor végez, ha sebessége v-ről nullára csökken. A munkatétel kimondja, hogy egy pontszerű test mozgási energiájának a megváltozása megegyezik a testre ható eredőerő munkájával. Rugalmas energia A rugalmas testeknek alakváltozásuk miatt van kölcsönható képességük.